Az oltás vagy az oltásellenesség veszélyesebb?

Napjainkban a kanyaró felbukkanása sokkolja a közvéleményt, hiszen a kanyaró egy rendkívül fertőző, vírusos, veszélyes betegség. Lehetséges szövődményei miatt ez az egyik legkellemetlenebb és legveszélyesebb gyermekbetegség. Bárkit megfertőzhet, aki még nem esett át a betegségen. A csecsemők  négy hónapos korukig nem fertőződnek, amennyiben az anyának volt kanyarója, mert az antitestjei védettséget biztosítanak a gyermek számára. Felnőttekben általában súlyosabb lefolyású, mint a gyermekekben és különösen veszélyes terhes anyák esetében, valamint a meggyengült immunrendszerű embereknél. A betegség egy egész életen át tartó védettséget biztosít, ha egyszer már átestünk rajta, biztosan nem kapjuk el újra.  Az oltás elterjedése előtt (1980 előtt) évente 2,6 millióan haltak bele a világon, még ma is az egyik vezető halálok a kisgyereknél, pedig már létezik olcsó és biztonságos oltóanyag ellene. Magyarországon az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) védőoltást kapják a gyerekek. Az első dózist 15 hónapos korban, a következőt pedig 12 évesen. A védőoltás élő organizmusokat tartalmaz és olyan mellékhatásokkal járhat, mint enyhe láz,  bőrkiütés vagy a mumpsz enyhe lefolyású formája.

Biztonságos-e a védőoltás? Az orvosok nem győzik hangsúlyozni, hogy a vakcinák okozta súlyos szövődmények kockázata igen csekély azon veszélyekhez képest, amit a betegség jelent a gyermekre nézve.

Egyes kutatók összefüggést véltek felfedezni az MMR-vakcina (kanyaró-mumpsz-rubeola) és az autizmus, illetve a gyulladásos bélbetegségek között is, de a kutatási eredmények egyértelműen ez ellen szólnak.

A védőoltások az ország valamennyi lakosának védelmét szolgálják és ezeket főleg kisgyermekkorban adják be.

-LaM-